– Ereklyeként, gondolom – szólott Piros –, hisz’ az ereklyék nagy hatalommal bírnak.
– Gondolj csak a Szent Jobbra, vagy éppenséggel Szent László királyunk koponyájára – iskolázta Bulcsú a fegyvernököt.
– Igaz… Utóbbit magam is láttam volt – látta be oktondiságát Bence. – Csimota koromban Atyus elvitt a nagyváradi székesegyházba. Igen szép képmásos faragványban őrizik49.
Piros jelentőségteljesen férjurára tekintett, majd visszafordult a meghunyászkodó legényhez.
– Ismerek valakit, aki megszállottan gyűjti az ereklyéket. Azt hiszi, hogy örök életet meg világuralmat nyerhet vélük, általuk.
– Hááát, kolontos50 egy uraság lehet, azt mondom…
– Nem uraság, asszonyság.
– Hagyjuk a múltat – mordult Miklós. – Ő már a múlt néked is, nékem is. Tekintsünk a jövőbe! Páter, fejezd bé a történetet
