Meghalt, meghaltMiután visszatette a halott gyermeket a bölcsőbe, Gizella síró hangját hallotta:
– Stefan…
Stefan…De nem állt meg. Nem vigasztalta asszonyát, hisz neki volt szüksége vigaszra. Felment a bástyára, ahol hideg volt a lég, bár talán nem attól reszketett. Ahol senki sem láthatta, hogyan erednek el a könnyei.
A halál hamarosan újra ellátogatott Esztergomba.
Sarolt hetek óta veszített erejéből. Maga sem számolta, hány esztendőt élt meg, mindenképpen jóval többet ötvennél, vagy majdnem hatvanat? Amikor gyengélkedni kezdett, annak jó pár esztendeje. Azonban sikeresen küzdött a kórok ellen – mert úgy hitte és érezte, hogy több is támadja őt egyszerre. Túl büszke volt ahhoz, hogy javasembert hívjon, bár néha ivott egy-egy főzetet, mit apja idejében tanított neki egy erdélyi öregas
