A hírnök késő délután érkezett meg.
Látszott rajta is, lován is, hogy messziről jött, mégis sietve. Vászoly úr, ki nemrégen jött ki a kolostorból, hová István parancsára zárták vagy nyolc esztendőnek előtte, most élvezhette a régtől áhított szabadságot. Kicsiny birtokán hát eljárt vadászni, s annak is örült, ha ült, és nézhette, hogyan dolgoznak a szolgái. Volt néhány szláv rabszolgája, meg két német, egykoron Henriknek katonái, no meg ama parasztok, kik a birtoka földjét művelték.
Három fia nem volt oly nagy, hogy bármelyik a saját lábára állhatott volna. Vászoly ugyan tudta, ha őt megkeresztelték, hamarosan ugyanaz a sors vár a fiaira. Neki Mihály, Geyza öccse volt az apja, ki korán lett keresztény, hát a fiának is ez lett a sorsa. Mihály fia Vászoly úgy gondolta, nem kell ezt elsietni
