Dés nagyon halkan kelt fel.
Viola aludt. A férfi eltávolodott a közös nyoszolyától, amelyben oly sok kellemes időt töltöttek együtt. A gyógyító tulajdonképpen jól érezte magát ebben a házban, bár idegenségét végig érezte, éreznie kellett. Hiszen egy idegen kereskedő építette a maga feje szerint. Bizony két esztendő után is megesett, hogy idegennek érezte a házat. De csak azt – mert Violát megkedvelte. Az asszony, bár idősebb nála, sokszor tett a férfi kedvére. Együtt éltek, és Dés készen állott, hogy gyógyítson bárkit. Pár napnak előtte a palotába is hívatták, ahol azonban nem a királyi család valamely tagját kellett gyógyítania, mint remélte, csak egy urat, ki várnagyként szolgálta a királyt. A férfi örült, mert megint szerzett egy hívet a palotában.
Éppen visszafelé jött az árnyékszékr
