– Isten ítélőszéke előtt – úgymond – nincs különbség ember és ember között. Nem áll ott angyal pallossal, aki azt kiáltja:
„A gazdagok üljenek előre, a szegények helyezkedjenek el a hátsó sorokban!”
Ezt az angyali szózatot igen hangosan találta elkiáltani szegény pap. Olyan hangosan, hogy Csóka Gábor felriadt rá, felugrott a helyéről, keményen szembe nézett a pappal.
– Hát én nem megyek el innen, tiszteletes úr, tudja meg, inkább kivonulok.
Azzal kivonult. Csak úgy kongott a csizmája alatt a templom kriptahangú kövezete? Hiába magyarázták azóta neki százszor meg százszor, hogy félreértette a prédikációt. Nem siket ő, mondta és kitartott, mert Csóka Gábor mindenben olyan makacs volt, mint az ivásban, ha nekifogott.
A falu apraja-nagyja ismerte ezt a történetet, de most hallgatták áhíta
