Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedett
Janus Pannonius: Mikor a táborban megbetegedettKi tudná megmondani, hogyan volt régen? Az ember felfuvalkodottsága előtti időkben? Mikor senki sem számolta a napokat, nem akadt, ki nyilvántartásba vette volna az esztendőket, végtelen nyugalom uralkodott a föld kerekén. Füvek susogtak, fák háborítatlan tengere hullámzott, és az eső saját örömére esett oda, ahová éppen kedve szottyant. A testeket, izmokat, inakat nem sorvasztották járványok. Nem volt sápkór, és fojtogató köhögés sem kínozta az élőket.
A végtelen vadonok csendjét azért törte meg olykor a madárfütty, hogy nyugalma később ringatóbb legyen. A halandók békében éltek. Nem lestek rájuk ragadozók, nem törtek rájuk erdei dúvadak. Kristályvizű patakok oltották szomjukat, és karjukat ki
