Lily Bridgetre nézett, nem tudták, melyikük szólaljon meg, és mit mondjon. Az apáca arca, rémült pillantása a rács keretében furcsán ijesztőnek tűnt, úgyhogy majdnem továbbálltak, de az étel és menedék reménye ott tartotta őket.
Lily megfogta Bridget kezét. – Nővér – szólalt meg –, eltévedtünk a sötétben. Baldockba akartunk eljutni, de nem találjuk.
– Baldockba? – kérdezte az apáca. – Miről beszéltek? Nem látlak jól benneteket. Gyerekek vagytok?
– Igen. Csak hétévesek – mondta Lily. – Kinyitná az ajtót, kérem?
– Azt mondod, heten vagytok? És mi ez az állathang? Ez megszentelt épület, a rendünké…
– Nem hét gyerek – felelte Lily. – Csak kettő, meg a kis állatunk. És halálra fagyunk. Kérem…
– Még most sem látlak. Mutassátok magatokat.
Félrehúzódtak, közelebb a fáklyafényhez. Mögöttük f
