– Nem jól vagyon ez így.
Aki szólott, idős volt, nagyon, szinte agg. Ha leült, segítő kezek által emelkedhetett föl ismét. S bizony a leülés is gondot okozott, két kezét fogták a rokonai és lassan eresztették alább, mígnem elhelyezkedett az ülepén. Oldalról ugyanúgy vigyázták, el ne dőljön, mert petyhüdött izmai nehezen tartották.
A közeli erdő lassan csendesedett. Talán a mellette gyújtott tűz fénye az, mi elnémította a fák között élő, bokrok alatt lapuló, lassan mozgó állatokat. Délután voltak erre sokan, de két íjas ment be az erdőbe gyalog, és lőttek egy őzet meg két nyulat. Szerencséjükre nem rontott ki a sűrűből vaddisznó, mert akkor a futás aligha segít, legfeljebb a fára mászás.
Az öreg távol ült a tűztől, nehogy szikra pattanjon darócruhájára. Durva volt rajta minden, a suba i
