BARÁTOK TANÁCSÁN
Mire Éva felkelt, a Vajna házaspár Papolcról hazaért. Jókedvvel érkeztek. Megrakott szekéren, sok disznóköltséggel. Járható lett az út Papolctól Zágonba. De Kovászna felé még nagy hóbuckák vannak, azok közt elmenni szánnal sem tanácsos. Így mondták Évának. Péter vállalkozott, hogy ő megkísérli, elindul lóháton. Egyik lovuk hátas, és van nyereg a Vajnáék istállójában. Megjárja Kovásznát, és megtudakolja, mit asszonya óhajt. Ugronékhoz menjen, úgy rendelte Éva. Posztót ők szőttetnek a falubéli székely asszonyokkal, és azzal kufárkodnak. Ha ott a szebeni posztókereskedő, tudniok kell róla.
Örzse nagy sóhajtva nézte Pétert, hogy ül a nyeregbe. Ő nem mehet vele! Nagyon derék legény. S még nincs felesége. Tojásdad az arca, se szőke, se barna. Igaz székelyfajta, úgy szokták mon
