– Na – mondta hangosan – kíváncsi vagyok a Színpártoló Egyesület első ülésére, ha majd… – S megint nem mondta ki Náci nevét, hanem ehelyett karon ragadta Horváth Sándort, aki szerényen, ám íróhoz illő öntudattal éppen lefelé jött az igazgatóhoz szolgáló lépcsőn, mert ha Horváth csak helyi szerző is, de máris kezdik ismerni Pesten is a nevét, és egy előre látó színésznőnek minden színpadi szerzővel barátkoznia kell.
*
– Mit isztok? – kérdezte Orffi Ottó a Kass teraszán, és két kitárt karját egyszerre tette a szerkesztő és a színésznő vállára, atyai fölénnyel és nyegle mosollyal. Tanító kisasszony felrezzent, s mert a jövevény szó nélkül melléje telepedett, eltitkolhatatlan megdöbbenéssel odább húzódott és kerekre nyílt szemmel megkérdezte:
– Maga kicsoda?
Orffi fényes halszeme nedves le
