Auschwitzot a mi távozásunk után az oroszok szabadították fel: véletlenül találtak rá a táborra január végén, és elborzadtak attól, amit ott találtak. Most már Lipcse környékének elfoglalására készültek. Az amerikai zsidók nem akartak minket a szovjetek kezére adni, még ha a szövetségeseik is voltak. Talán mert lányok voltunk. Vagy mert zsidók, nem tudom.
Úgy megszoktuk már, hogy mások mondják meg, mit csináljunk és mikor, hogy nem is hezitáltunk. A legyőzött ellenség házát pedig minden kényelem és luxus ellenére sem tekinthettük az otthonunknak. Megörültünk a távozás lehetőségének, és boldogan szálltunk fel a teherautóra. Nagy nyitott hátsó része volt, amit falécekkel kerítettek el, mint valami hatalmas ketrecet. Állva utaztunk és erősen kapaszkodtunk, minden bukkanónál meg-megtántorodva
