Csak lassan fogtuk fel, hogy mi folyik körülöttünk. Mi legalább tudtunk németül: voltak olyan fiatal nők Magyarország más vidékeiről, akik se a németet, se a jiddist nem beszélték, ők még nálunk is rémültebbek voltak. Igyekeztem segíteni nekik. A csíkos ruhás zsidók, akik folyton megmondták, mit csináljunk, akik folyton sürgettek, hogy együnk gyorsabban, ürítsünk gyorsabban, mosakodjunk gyorsabban, rakjuk rendbe az ágyunkat gyorsabban, sorakozzunk gyorsabban, akik a büntetéseket osztották, meg kiabáltak és minden lépésünket felügyelték, ők voltak a kápók. Ők is foglyok voltak, fogoly-funkcionáriusok, Funktionshäftlingen, de őrök is egyben, akiknek éjjel és nappal teljhatalmuk volt fölöttünk. Ők mondták meg, mikor mehetünk ki, mikor jöhetünk be, mikor mehetünk a mosdóba. A nácik mindig máss
