Madárarcú, öreg nő nézi a jelenetet néhány lépésről, fekete nadrágban, hullámos, fekete szalmakalapban, nagy strandtáskával, rezzenéstelenül. Az arca mészfehér. A nő süket vagy majdnem az. Kicsi, megaszalódott férfi kiabál a fülébe. A belépőjegyhez vastag Carpaccio-monográfiát is vásároltak a pénztárnál. A férfi száraz, ráncos kezében remeg a nyitott könyv, de úgy mutogat, magyaráz, mintha az övé volna mindegyik Carpaccio-kép. Csak az zavarja, hogy ágaskodva kell szavalnia, csak így éri el a nő fülét. Ez is Carpaccio kedvére való pár. Szinte várom, hogy a régi mester kilép valamelyik oldalteremből, és gyors vázlatot rögtönöz a süket nőről meg a katalógussal magyarázó férfiról jegyzetfüzetébe.
De már megint Csontváry kísért.
A Consacrazione di S. Stefano Berlinből került ide. Milyen elraj
