A bőrtárcát közben kézről kézre adják, a rosszkedvű ötödik unottan odatolja a celofán alá bújtatott gyerekeket a tarkaingesnek. És a tarka inges szemtelenkedik. Ő úgy fogalmazná: törleszt.
Visszalapoz a tárcában, és a pénznek szánt rekeszből az asztal szeme láttára kihúz egy százast. Meglobogtatja, zsebre gyűri. Dermedt csend fogadja a mozdulatot. A ballonruhás egyszeriben olyan merev lesz, mintha szilveszteri ólomöntésből született volna. Csupa tüske. De a tarka inges már kedélyesen bandzsít és nevet. A következő pillanatban a százast széles gesztussal visszadugja a tárcába. Az egész asztal felszabadultan vele nevet. Csak az ötödik nem.
Ha színházban rendezném ezt az ebédet, így osztanám ki a szerepeket: a ballonruhás – hivatalt látogató ellenőr, a tarka inges bandzsa – hivatalfőnök, a
