A SZEREP
Harzsa Tamás felemelte a telefonkagylót, tárcsázott:
– Margit? – kérdezte szigorúan.
Kis idő múlva bizonytalan feleletféle hangzott, mintha a húga, a fülére szorított hallgatóval, előbb tétován körülnézett volna: őt szólítják-e? A férfi megszokta, hogy húga az összerezzenők, a nyugtalanok közül való. De ma ez sem bosszantotta.
– Negyedóra múlva magánál vagyunk Violával. Elviszem ebédelni.
Nem várt feleletet. Mint aki csapattesteket mozgat, egyeden könyökhajlítással, amelyben határozottság és tömörség volt, letette a kagylót.
Harzsa Tamás a Gellérthegyre felkanyarodó Bakator utcában lakott. Felesége – Sklensky Anna bárónő – három napra balatoni villájukba utazott, hogy kiszellőztesse nyárra a szobákat. Tamás előtt itt állt a villogó, tágas, nyári vasárnap, borotválkozás közbe
