TIZENKETTEDIK FEJEZET
Talpra! Thor összerezzenve nyitotta ki a szemét, és szédelegve nézett föl, próbált rájönni, hol van. A légió több parancsnoka magasodott a fiúk fölé, akik szétszóródva hevertek a földön, Thor kivételével mind mély álomba merültek. A parancsnokok csípőre tett kézzel rugdosták a fiúkat, Thor is egy bakancsot érzett az oldalában, és odafordulva látta, hogy Kolk bökdösi. Khron vicsorgott a gazdája védelmében, Kolk pedig a következő fiúhoz lépett, üvöltött, fogta a bárdját, és pajzsához csapta, pontosan O’Connor feje fölött. A fém visszhangot verve csattant össze, és O’Connor tágra nyílt szemmel ugrott talpra.
Thor is talpra állt, és a fejét dörzsölte, próbálta felfogni ezt az egészet. Mindannyian egy barlangban voltak, csak ennyire emlékezett. Egy tucatnyi légiós társa
