Gyerekként soha nem kaptam rá engedélyt, hogy nyilvános helyre mehessek a barátnőimmel, de amint betöltöttem a tizenhármat, meglátogathattam a rokonainkat, feltéve, hogy Fahdot és Dzsúdot is magammal vittem. Így jutottam el a szüleim tudta nélkül olyan izgalmas helyekre, mint a szúk, vagyis a piac. A rokonainknál a lányoknak szabad kijárásuk volt a házból, de az úti célunkat senkinek sem árultuk el. Megízlelhettem a szabadságot, ami jót tett a lelkemnek, és fokozta a kalandvágyamat. Pusztán attól, hogy a parkban sétálgattunk vagy egy padon ücsörögtünk, úgy éreztem, hogy én is része vagyok a világnak, nem kell otthon rejtőzködnöm. A piacon volt minden – étel, ital, üzletek. Emlékszem, egyszer étteremben vacsoráztunk, aztán elmentünk egy beltéri vidámparkba, ahol sárkányt röptettünk, és közb
