És minden évben hosszabb családi vakációra utaztunk. Autóval keltünk útra – hét gyerek és két felnőtt zsúfolódott be a kocsiba. A legkisebb mindig anyám ölében ült az első ülésen – nálunk akkoriban még nem léteztek biztonsági övek –, a többiek viszont hátul szorongtak nagy veszekedések-vitatkozások közepette, a lányokra vonatkozó szigorú szabályok ellenére. Naponta akár tíz órát is utaztunk egyvégtében az északon lévő otthonunktól az úti célunkig. És jól éreztük magunkat. Egy percre be nem állt a szánk, viccelődtünk, játszottunk, és a törzsünk hagyományos dalait énekeltük, például ezt:
Igyekezzetek a dicsőség és a fenség felé
Igyekezzetek a dicsőség és a fenség feléDicsérjétek a mennyek teremtőjét
Dicsérjétek a mennyek teremtőjétSzaúdia (Szaúd-Arábia), amely a bátrak hazája,
Szaúdia (S
