Július 9.: Ma felfedezzük, hogy az összes eddig írt lap a fritzek megtévesztő manővere volt. A gazemberek azzal hencegnek, hogy elpusztították, elégették mindet, amit valaha is írtunk! Páváskodnak előttünk, heccelnek minket, nevetnek és a kezükkel gesztikulálva imitálják a tüzet. Mondanom sem kell, hogy ettől mennyire elkeseredünk. És nem csak a kedvünk van oda, de kezdenek körülöttem hullani az emberek, mint a legyek. Gondolom, nem csupán a megerőltető ideutazás, az éheztetés és betegség okozta fizikai kimerültség az oka, de a fritzek kegyetlenkedései miatt átélt lelki kínok is, amelyek napról napra egyre erősebbek.
Július 18.: Penrice ma elhagyja a tábort, az úti célja ismeretlen. Vajon viszontlátom-e valaha? Úgy érzem, mintha napi rendszerességgel veszíteném el a társaimat, azért, mert
