Tasziló tanár úr az iskola egyik ikonikus alakja, meg az egész városé is. Az ember vagy szereti, vagy utálja, és ez általában kölcsönös szokott lenni, én speciel utálom, ahogy a tantárgyát is, és ez kölcsönös. Mármint nemcsak engem utál, hanem a történelmet is, van egy monológja, hogy az nem tudomány, amiben már minden megtörtént, mégse biztos soha semmi, ha ezek elhúznak, akkor is más lesz a töri, mint amit most tanultok, szokta mondogatni, majd vág egy fintort a suli előtti téren álló munkásmozgalmi szoboregyüttesre. Ősi nemesi családból származik, vékony keretes szemüvege és szikár, csontos arca épp olyan, amilyennek egy arisztokratát elképzel az ember ebben az arisztokratátlanított világban. A családnevéből állítása szerint egyetlen van az országban, szóval akit úgy hívnak, mint őt, az
