– Lev! Te bolond vagy!
– Igen. Vagyok bolond. Érted bolond.
– Tegyél le!
– Tudod, hogy vagyok érted bolond?
– Tudom, tudom. Menj vissza.
– Azt hiszem, nem tudod, mennyire bolond…
Sophie-nak bele kellett kapaszkodnia, nehogy leessen. Lev legszívesebben megcsókolta volna, de félt, hogy még jobban felizgul, hát megfordult, és csak futott vele, próbára tette magát, érezte tagjai erejét. Látta, hogy Frankie vékony karjával kapálózva ugrál föl-le, Christy a rózsaszín hátizsákot szorongatja, távolabb a parton pedig csinos kis festett kunyhók sorakoznak, és tarka ruhás gyerekek szaladgálnak ki-be, majd arra gondolt, milyen csodás dolog, hogy télen ilyen színes lehet a világ.
Letette Sophie-t.
– Ütődött vagy – legyintette képen Sophie. – Ugye?
– Ezt nézd meg, Frankie – mondta Christy. – Cs
