Egy nagy házat béreltek két szobával, két család együtt. Az egyik szobában apám szabó bátyja, Dávid bácsi lakott négy gyerekkel és a feleségével, Eszti nénivel, és a másikban mi. Dávid bácsi két évvel idősebb volt az apámnál, annyi idős volt, mint anyám. Hatan ott, és kilencen itt. Rózsival kettőnknek jutott egy ágy, de óriási nagy ágyak voltak – legalábbis úgy emlékszem. Apám aludt a nagyfiúkkal, és anyukám a kicsikkel. Amikor nem voltunk otthon, amikor óvodában, hajderben, iskolában voltunk, akkor készülhettek az új gyerekek. Nem volt más választásuk. Apámnak a gyerekei lettek a vagyona, és ez elég is volt neki. Hét gyereket neveltek fel abban a szobában, amit ma is hatalmasnak látok az emlékeimben, ha lehunyom a szemem.
hajderElső nap Rózsi vitt el az óvodába. Két kapuja volt az épület
