Senkivel sem szabad előítéletesnek lenni, én még az SS-eket sem tudtam utálni. Mert ha az ember megérti a diktatúra működését, akkor elbizonytalanodik, hogy kényszerből csinálta-e, vagy önkéntesen. Vannak beteg, szadista emberek, nekik ez élvezetet okoz, de sokan csak kényszerűségből lettek részei a gépezetnek.
Tél volt, még mindig sötét, amikor megérkeztünk a munkahelyünkre. Egyszer belázasodtam és hazaküldtek, a hauptscharführerrel mentem haza a gyárból, nagyon sokáig tartott. Mondta, hogy menjek utána, és én követtem. Útközben be-bement egy-egy üzletbe, s lement egy pincében lévő boltba is, míg én fönt vártam rá. Az emberek mind észrevettek, megbámultak, és mentek tovább. A táborban a revierbe kerültem, ahol egy magyar zsidó orvosnő dolgozott. Miközben ott feküdtem magas lázzal, botrán
