De eljött hozzánk Ernő, és mondta, hogy komolyan veszi a dolgot. Két-három vendéglátás után pedig bejelentette: szeretné feleségül venni Rózsikát. Anyukám áldását adta rájuk. Ernő visszament megbeszélni az ő szüleivel. Szegény Rózsi nagyon kétségbeesett, teljesen odavolt.
Rettenetesen boldogtalan volt, de nem volt mit tenni. Mégse ment minden olyan könnyen. Már jegyben jártak, amikor Ernőnek be kellett vonulnia munkaszolgálatba, s Rózsi kicsit föllélegezhetett. Ám utána leszerelt. Akkoriban hoztak egy új törvényt, hogy Csengerben csak csengeri születésű esküdhet meg. Beregszász előtte szlovák volt, nem magyar, s a községházán nem akarták bejegyezni a házasságot. El kellett menni Beregszászba az ottani közjegyzőhöz, ott lebonyolítani a polgári esküvőt.
Rózsi odautazott, hazajött, kérdezté
