Burián külvárosi gyerek volt, kültelki nyomortanyákból az alatt a negyvenegynéhány esztendő alatt, mióta az eszét tudta, látott éppen eleget, de a nyomorúságnak arra a mélységére, amivel Bruknerné Nagykőrösi úti pincelakásában találkozott, nem volt fölkészülve, noha az asszony kérelméből, melyben arra kérte az Elvtársakat, sürgessék meg a Tanácsnál tizenegy éve beadott lakáskérelmének elintézését, mert ő vagy öngyilkos lesz, vagy megbolondul, vagy infarktust kap, és akkor mi lesz a gyerekekkel, a főművezető már sejthette, hogy dolgozója nem főúri környezetben él. A gyerekek, kiknek sorsáért az asszony aggódott, négyen voltak, a legidősebb tizenkettő, a legkisebb hároméves, meglepő módon szépek, de vadak és gyanakvók, akár a ragadozó állatok, és leírhatatlanul koszosak, a lakás egyetlen hel