Delilah
12. FEJEZETMiután visszatértem a kétórás vágómunkálatok után, a recepciós egy hosszú, vízzel teli üvegvázával lépett be az irodámba. Zavart arckifejezése pont olyan volt, mint az enyém. Aztán megláttam, hogy a váza tulajdonképpen nem üres. Egyetlen kék sziámi harcos hal úszkált benne, a váza alján kék és sárga kavics volt. A recepciós átadta a virágárus kis kártyáját, majd a másik vázára pillantott az asztalomon – ami tele volt ágakkal –, aztán a fejét ingatva kiment.
Szétnyitottam a kártyát.
Brodynak neveztem el. Szívesen.
Elmosolyodtam, mert eszembe jutott a beszélgetésünk, hogy még sosem volt háziállatom. Ahhoz képest, hogy Brody szerint a nők nem vágynak ócska kóróra és kedves gesztusokra – mert igazából arra vágynak, hogy valaki a falhoz kenve jól megkúrja őket –, biztos v
