TIZENHARMADIK FEJEZET
Thor és a légiós fiúk már órák óta masíroztak a szűk ösvényen, amely kivezette őket a dzsungelből egy kietlen földre. Oldalukon Krohnnal követték a fiút. Thort megdöbbentette a táj óriási változása: a rengeteg őserdőt egyszer csak sivár pusztaság váltotta fel. Nem volt előttük más, mint a szabad ég, amelyet a tüzes nap uralt. Az első fénysugár előtt indultak el a fiú nagyapjának tanácsára, aki nem akarta, hogy a Birodalom emberei kiszúrják őket. A fiú volt olyan nagylelkű, hogy egészen idáig velük tartott annak ellenére, hogy nagyapja megmondta neki, hogy ne tegye. Ragaszkodott hozzá, hogy elkísérje őket, és megbizonyosodjon róla, hogy a helyes irányba tartanak.
Végül, több órás gyaloglás után elértek egy útkereszteződéshez, amely három irányban ágazott el.
- Látjá
