MOZGÓSÍTÁS!!! Feri legjobban szeretett volna így ruhástól befeküdni az ágyba, olyan fáradtra zöcskölte a sok nevetés. Sebesen bogozta kifelé a cipőjét, s félszemével már aludt is, hiába kérdezősködött Terka néni, hogy volt, mint volt, a felelgetéshez nem volt ereje. Képzeletben már fejére húzta a takarót, összegömbölyödött alatta, mint egy sündisznó és aludt, aludt, aludt… Homályosan hallotta, hogy Matyi bácsi nyitotta az ajtót, mondott valamit, amire Terka néni elkiáltotta magát. Még mindig nem tudta, álmodta-e az egészet vagy valóban hallja-e, de az összegöngyölt harisnya már megállt a kezében. – Mi történt? – dünnyögte két ásítás közben. – Mozgósítás! Most mondta be a rádió. A fülében percegett a szó: mozgósítás. Nyelt egy nagyot, mert savanyú íz tolakodott a nyelve alá. Kiröppent b