Autumn
Egyáltalán semmi kedvem nem volt elmenni a partira.
Ahogy elindultunk Hamptons felé a grillpartira, úgy éreztem, a gyomrom teljesen összeugrik. Képtelen voltam szabadulni az érzéstől, hogy valami rosszat csináltam – mintha bűnös lennék, pedig nem követtem el semmiféle bűnt. Legalábbis fizikait nem. De az érzelmi fojtogatás? Na, az egészen más történet.
Blake rám pillantott, ahogy ott ültem az ülésemen, bámulva a tájat.
– Ma jól érzed magad?
– Igen. Csak tele van a fejem a munkámmal…
Blake bólintott.
– Megint amiatt a Stone miatt bosszankodsz?
Összevontam a szemöldököm.
– Storm. És nem, mostanában kicsit jobban van.
– Blake-nél, a kisfiamnál is vannak ilyen fázisok, amikor rosszul viselkedik. Általában azért, mert egy kis plusztörődésre vágyik…
Ööö… azt hiszem, Storm inkáb
