EGY JÉGTÖRŐ SZELLEM
(Tamási Áron)
Halála napján
Nem tudom azt nyersen, egyenesen kimondani – meghalt. Minden halál olyan súlyos, mint a leejtett kő. Kioltva reményt és tünékeny örömöt, a halál mindig a nehézkedés sivár és konok törvényeire emlékeztet.
Pedig az a vadrózsa szépségű világ, Tamási Áron írásainak világa, melyben kivirágzanak a kecskeszarvak, igazságra szomjúhozva feltámadnak a holtak, az a változatos és nem szabályos világ, hol ég és föld minduntalan összedugja fejét, hogy a hajnal és az alkonyat minden árnyalatára új meg új terveket csináljanak: Tamási Áron játszi kedvvel teremtett világa éppen a földi nehézkedési nem ismeri.
Ahányszor írásait olvasom, madarakra kell gondolnom. Madarakra – olyan könnyű és szilárd kötésű egy-egy írásának csontozata. Ha színpadra álmodott j
