Kemény naplója 1846. augusztus 19-én, a huszonnegyedik napon, váratlanul megszakad. Valóban megszakad, mert a bekötött könyv többi lapja beíratlan. Apor Károlyt így nem gyanúsíthatjuk, hogy a folytatást elsikkasztotta. Miért szakadt meg? Nem tudjuk, nincs adatunk róla. Valószínűleg azért, mert Kemény nehezen írt, kéziratpapírjaihoz sohasem ült szívesen, megunta a szorgalmi feladatot.
A napló közléséért – a felfedező Árvay Józsefen kívül – Benkő Samut illeti köszönet, aki Kemény bizalmas vallomásait a marosvásárhelyi Igaz Szó-ban jelentette meg.
És Péterfy Jenőt idézem még egyszer. Keményről szóló tanulmányában az írót azokhoz a növényekhez hasonlítja, melyek az éjszaka sötétjében, csöndjében nyitják meg kelyhüket. Ez a napló is ilyesféle kitárulkozás. Nem emlékírás, mint Bethlen Miklósé,
