Győr a fogát csikorgatta.
Nem tudta, hány nap telt el azóta, hogy ismeretlen elrablói bedugták a sötét verembe. Naponta egyszer nyílott meg a tetőbe vágott nyílás és ledobták étkét, leeresztették kötélen a korsó vizet, majd újra ülhetett a homályban. Fentről ugyan beszűrődött némi fény, de afölött is volt egy tető, nem láthatta, mikor jő el az éj vagy kezdődik az új nap.
Egy napon aztán nagy változás történt. Hágcsót dobtak le neki, felhúzták, kivitték egy dézsa víz mellé. Hunyorgott a váratlanul erős napfénytől, megmosakodott, darócból készült, zsákszerű, de tiszta ruhát kapott, s máris vezették egy pad elébe, amelyen hárman ültek. Kettőt ismert látásból, Borsod vezért és Miskolc fia Sajót, ki Levente halála után a csapatot hazavezette. Két őrkatona kísérte őt, a fogságban erejét veszít
