A nappal nehezen született.
Míg odalent a síkon előre tudhatták a vándorok, mikor kel fel a nap, és ha voltak is felhők, a világosság hamar szétterjedt, idefent, a hágón másképpen történtek a dolgok. Már nagyon magasan jártak, az előcsapat eltűnt a szemek elől. Valamilyen szürkés páraköd lebegett fent, sokszor azt sem lehetett tudni, van-e valahol a magasban napsütés. Aztán amikor talán a legmagasabb pontra érkeztek, kóbor szelek marcangolták a ködöt, elhajtották a jövevények szeme elől.
Volt a hágón egy szélesebb rész, amit talán kínjukban útnak nevezhettek volna, bár senki nem tett ilyet. Sok volt a kő, ahogyan mindenfelé, amerre néztek. A lovak sem emelgették büszkén a fejüket, inkább az utat lesték patáik előtt. Különben is fáradtak voltak, pedig csupán dél felé járt az idő.
Senki s
