– Hosszú lészen ez a nap.
Vid mondta, Sajó és a hadnagyok hallgatták. Miután jó ideje lapultak a végtelennek tetsző erdőségekben, elébük került egy német város. Számos út vezetett feléje minden irányból, tehát fontos lehet. Ha pedig fontos a németeknek, akkor sokan élnek benne, és sok lehet a gazdag. Egyik alkonyatkor értek a közelébe, egy dombról, az erdőszélről, fák takarásából figyelték sokáig. A legtöbb ház fából épült, középen állott egy templom, amelyet kőből emeltek, és a kereszt jelét viselő tornya messze kimagasodott a házak között. Ami a támadók számára a legfontosabb volt, Sajó mondta ki:
– Nincsenek falai.
– Hogy lehetnek ennyire óvatlanok?
– Falak nélkül élnek?
– Ez itt már Türingia – mondta Sajó –, a német földnek középső tája. Jó messzire vagyon északra. Erre sohasem já
