Monoszlai Tamás élemedő korát meghazudtoló szilajsággal nyeste az ellent. A litvánok szablyaélei, kelevézhegyei rendre elcsúsztak, lepattantak szemkápráztatóra fényesített páncéljáról. Esztelennek tűnőn súlyos erszényt adott érte, de a csaták során bebizonyosodott, hogy minden egyes érméjét megérte. Még Miklós aranyosmeggyesi vértezeténél is jobbnak bizonyult – azon már akadt bizony jó néhány karc, horpadvány.
Most ippeg a vállvértjére került egy. Míg Rigó a litvai lovának nyakát harapva megfékezte a támadást, Miklós alkarjával félresöpörte a pogány csákányát, hogy aztán egy féloldalas, magasról indított suhintással széthasítsa fejét. A Bence által gondosan kiköszörült kardél karja rettenetes, már-már földöntúli erejével párosítva oly könnyűszerrel szelte szét a toportyánprém szegélyes bő
