Ez nem lehet igaz! Azért sem válik! Habár így képtelenség élni, hármasban, árulkodó falak közt. Amíg idáig jutottak, sokat veszekedett Imrével, túlságosan nagy súllyal nehezedett rá Imre béketűrése. Voltaképpen ő tűrt. Eltűrte kíméletlenül növekvő közönyét, süketítő némaságát. S amikor végre vallott, letaglózta a frázisok átütő ereje. Elviselhetetlenül világos lett minden, szavak nélkül is az volt. Neki sírni sem érdemes. Megalázó ez az együttélés, kibírhatatlan, de mégis ő van birtokon belül. Mariból sohasem lesz Kamarásné. Imre bárhogy igyekszik, hogy legalább élettársi szintre emelje, az emberek lelkiismeretét felborzolja ez a „szentháromság”. Sápítozó együttérzésüket visszautasítja. Bízzátok rám, jelenti ki olyan nyugalommal, mely megkülönböztetett gyöngédséget provokál. Átmeneti gyö