A hajnalvörös folyón gomolygó párát szürkévé festette a nyémec falu romjaiból felszálló füst. Kadocsa a fény felé fordította a lovát. A két tarján század már megébredt körülötte. Kipihent fürkészeket ugrasztottak a kicsi és a nagy folyó irányába, hogy felváltsák az éjszakát vigyázó társaikat és messzebbre lovagolva figyeljék a környéket. Felszították az éjszaka csak pislákolni engedett tüzeket, hogy meleg leves étellel erősítsék meg magukat a következő napra. A tízfők körbejártak és megigazíttatták, amit kellett. A málhások a lovaikat nézegették és próbálták egyenlően elosztani a hátukat húzó nehéz, drága zsákmányt. Pár hevesebb vérű lövő a nagy folyó partján álló erősség elé ugratott, kopját, fokost rázva és mindenfélét ordítva a rönkfalak, sáncok mögé bújt nyémecekre. Azok épp csak ki