Hideg szelek bolyongtak a síkságon és távolról olykor farkasok üvöltését hozta a szél, amikor eljött az idő.
Szürke reggel után szürke délután jött, a napot jó ideje nem látta senki. Az este szinte észrevétlenül állott be, onnan tudhatták, hogy valamivel sötétebb lett.
Sarolt napközben már érezte a fájásokat. Hatalmasra duzzadt testét csak ritkán hurcolta. Rég nem volt odakünn, friss léget úgy kapott, ha kitárták a ház egyik vagy másik ajtaját, kis ideig engedték be a borzongató hideget, majd a szolgák ismét becsukták. A tűzhelyen mindig égett a tűz, vaskondérokban állott a folyóból, lékekből merített hideg víz. Ha szükség lészen rá, máris felszítják a tüzet és forralják a vizet. Azon két öregasszony, kiket szláv szokás szerint „bábának” hívtak az emberek, vagy húsz napja lakott egy szom
