Geyza az esti forgatagban hamar elszakadt a vezérek asztalától. Voltak ott más fiatalok is, több vezér hozta magával fiát és néhány helybeli ifjú is kísérte őket. Bár egyikük sem mondta ki, mind arra vágyott, hogy szóba elegyedhessen a fehérnépekkel. Mulatós, viháncoló leányokból akadt ott nem kevés, és a kiadós lakoma végén aztán szétrajzott a vendégsereg. Azon férfiakat, kik sok bort ittak és alig álltak a lábukon, szolgáik, nagy ritkán asszonyaik vezették haza. Az erdélyi törzs nyári szállása mentén sok, félig a földbe épített ház állott. Napközben a vendégek alig-alig láttak régimódi jurtát. Most persze késő este lévén, a felhevült ifjaknak nem ez járt az eszükben. Az itteniek kellő tisztelettel vették körül a fejedelem fiát, Geyzát. Igyekeztek barátkozni vele és a kedvében járni. –