A szűk előszoba homályában vagy tizenkét író húzódott meg. Hasonlatosak azokhoz, akiket Barabás Salgó Zsuzsi szobájában látott. Valamennyien zsidók voltak, azok közül is a legványadtabbak. Alig volt köztük, aki nem viselt szemüveget, s aki viselt, azé olyan vastag volt, hogy a szeme kisebbnek látszott alatta, mint egy szentjánosbogár. Mikor az ajtó kinyílt, a világosságra megmozdultak, mint a méhek, ha füst éri őket. Barabás ott találta köztük azt a jól öltözött fiatalembert, aki Zsuzsi szobájában olyan bölcsen beszélt, s a sárga blúzos leányt, akinek most is ugyan úgy az ég felé volt fésülve a haja, mint akkor. Ezek ketten a hófehér szemétládán ültek.
Míg várták, hogy a mester ajtaja kinyíljék, a lány a szemétládán úgy viselkedett, mint egy rossz színésznő a kulisszák mögött.
– Észre fo
